Tűzoltó leszek s katona.....

Sziasztok!

Azt hiszem épp aktuális a mai téma így a központi felvételi után. Mindenki életében eljönnek azok a pillanatok, amikor döntenie kell, mi is lesz ha nagy lesz. Ezerszer elénk dobják a kérdést és  nem mindig tudjuk igazán mit is feleljünk.
Gyerekkorunkban rengeteg tervünk van. Fodrász leszek vagy űrhajós...hangzanak a válaszok ezrei. Akkor még valahogy valóságosnak tűnik. Amikor viszont valóban dönteni kell, valahogy ez az ezer válasz eltűnik.
Emlékszem, amikor én felvételiztem. Rengeteg tervem volt, de hogy mi is leszek, ha nagy leszek, én sem nagyon tudtam. A testvérem épp a másik oldalt képviselte. Mindenre kész volt, tudta mit akar. A felvételi, így visszatekintve olyan, mint bármelyik más vizsga. Ugyanúgy izgulsz előtte és hiába bizonygatják, hogy ügyes leszel és mindent tudsz te ennek mind az ellenkezőjét gondolod. Lesz még nehezebb is..mondogatják a nagyobbak.De ilyenkor ezt érzed a legnehezebbnek. Szeretnél ilyenkor támogatást nyerni. Egyetlen egy embert szeretnél, aki megérti, amit te érzel. Egy kis nyugtatást egy kis bizalmat várnál még. Jobb esetben meg is kapod.
Nem az általános suliban kell szerintem eldönteni, mivel is foglalkozol majd. Ráérsz majd a gimiben. Az egyetemen pedig már sima ügy lesz arról tanulni, amit valójában szeretsz. A vizsgákat túléled valahogy, aztán pedig jöhet az igazán nagybetűs élet.
Ti mennyire vagyok izgulósak? S mennyire voltatok tisztában a terveitekkel?

Jó böngészést és szép álmokat ma estére nektek!