Én is ilyen helyzetbe kerültem s rajtam kívül elég sokan még, legalábbis azt hiszem. A karácsonyi forgatagot letudva belémötlött, hogy vizsgák tömkelege vár rám és muszáj lesz kezdenem valamit, ha igazán jól akarok teljesíteni. Na de itt jönnek a hullámvölgyek.
Nem tudod, hogy elég jó vagy e ehhez vagy, hogy igazán ezt akarod. Egy-egy kudarc után nehéz felállni de máris jön a következő! És ez így megy napról napra. Ha szerencséd van nem veszel össze épp a barátoddal /barátnőddel s talán még támogatást is találsz. De ha ez nem jönne össze akkor marad az egész napos feszültség és aggódás. Pizsamában vagy egész nap, itt ott bekapsz valamit, amit ennivalónak nevezel,de a lényeg ugyanaz:mélyponton maradsz.
Ezekből én most mindből kaptam. Hideget meleget jót és rosszat is. Szerencsémre van körülöttem jópár személy, akit a barátomnak mondhatok és köztük is egy, akit a páromnak. S nekik most nagyon sokat köszönhetek. Megbeszélhetek velük mindent és még csak nyávogásnak sem nevezik a dolgot. Hisz ezért vagyunk egymásnak. Hogy néha hallgassunk és néha beszélhessünk. Mert ők a legrosszabb napodat is feldobják és életed legemlékezetesebb napjává teszik.Neveket nem említek, de ha olvassák biztosan magukra ismernek. Hisz nélkülük nem tartanék ott, ahol vagyok. S nem is írok erről többet, hiszem amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. Ezt pedig csak igazán a szívével érzi az ember. Köszönök nektek mindent <3Szép estét nektek!
És boldog új évet kissé megkésve :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése