Olvasók

2014. november 26., szerda

Nem hiszek az unalomban. Az unalom az, ha várjuk, történjék valami.

Jó reggelt minden kis álomszuszéknak!

Mint minden nap az egyetemisták, gimnazisták, kis iskolások körében nekem is vannak olyan óráim, előadásaim, amire ha gondolok még a sírás is elkap. Nem zh miatt vagy, mert annyira szigorú lenne a tanár, hanem mert irtózatosan unalmas. Látszik a tanáron, hogy nagyon akarja és aranyos is, de egyszerűen nem megy neki.
Na ilyen órával kezdek ma. Talán az egyik legnagyobb erőfeszítést igénylő óráim egyike. Alig várom, hogy vége legyen és amikor azt hiszem, hogy nemsokára szabadulok, akkor az órára pillantva kiderül, hogy még csak 10 perce tart az óra. Ilyenkor síkitani tudnék.
Viszont vannak olyan órák, amikor igazán élvezem a tananyagot. Imádom a tanárt és falom a szavait. És ilyenkor jön a DE! De a zh-k során ezekből a tantárgyakból szokott lenni a legnagyobb szívatás.Hiába imádom én a bizonyos tantárgyat, ha egyszerűen képtelenség jó zh-t írni, legalábbis nagyon nehéz.
Szóval most, mint minden szerda reggel( na jó majdnem minden) nekivágok egy túlélőtábornak és megpróbálom túlélni.
Nektek vannak ilyen óráitok? Ha igen, akkor hogy vészelitek át? :O És ha nem, akkor milyen karra jártok? :D

Legyen könnyű órákkal teli napotok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése